Gyakran előfordul, hogy a hétköznapokban vagy életünk válságos pillanataiban valami jelet várunk. Jelet, ami előre visz a megoldásban, vagy segít a döntésben. Vérmérsékletünktől, hit-rendszerünktől függően másképpen kérjük ezeket a jeleket, és mást fogadunk el jelként.
Azért, hogy a „válsághelyzetekben” már ne legyen kérdés, hogy mi a jel, sőt, hogy a válsághelyzet már ki se alakuljon, érdemes olyankor foglalkozni a jelek (sorvezetők, szabályrendszerek) kérdéseivel, amikor nyugodtabb körülöttünk a világ és befogadó, nyitott módon tudunk meg-ismerni és beépíteni új elgondolásokat és technikákat.
Különféle jelrendszerek működnek, s ezek közül, számomra, az egyik legegyszerűbb, legkézen-fekvőbb és gyakorlatban a legjobban használható, a színek nyelve.
A színek nyelve egyetemes nyelv. Megismerése egészen kicsi korban kezdődik, és folyamatosan végigkíséri mindennapjainkat. A színek hatásának tudatos megfigyelése, alkalmazása a környezetünkben ma már tudományosan is elismert. Egész iparágak használják. Miért ne használhatnánk mi magunk is tudatosan?
...ezt értem én a színtudatosság alatt...
- amikor ismerjük a színek jelentéstartamát...
- amikor tudatosan használjuk a színeket a hétköznapokban megelőzésre, gyógyításra...
- amikor a mindennapjainkba építjük be a színeket a tudatosodás, szellemi fejlődés eszközeként...
A szivárvány színein keresztül közelítve önmagunkat, lágy, természetes módon találkozunk azzal a lénnyel, akik igazából vagyunk. Életünk színesebbé, csillogóbbá válik.
|
